Vegre eloszor kulfoldon voltam a hetvegen. A varosresz, ahol lakunk, leginkabb lengyelek gyujtohelye, a sarki boltban lengyel feliratu eteleket arulnak, az utcan lengyel ujsagot osztogatnak, a Tescoban meg az Ikeaban ugyanaz van, ami a magyarban, azon kivul, hogy mindig rossz odalon varom a buszt, semmi extra. Mikor bementem a "Kinai es Lengyel" etterembe enni, lengyelul koszontottek es a lengyel etlapot adtak oda, agol tobbfele es olcsobb etel volt, mint az angolon. Sosem bantam meg igy, hogy nem vagyok lengyel. Hetvegen azonban az azsiai negyedbe mentunk vasarolni, ahol tenyleg en voltam az egyetlen feher ember. Olyannyira, hogy mindenhol megneztek a turbanos bacsik es fejkendos nenik. Nem Europaban voltunk mar, hanem egy azsai izlesficammal beultetett helyen, ahol minden falon valami giccses istenkep logott, es curry szag lengte be a levegot. Az etteremben az etlap erthetetlenebb volt, mint a lengyel, az etelek annal is idegenebbek, a szupermarketben fogalmam sem volt, mi micsoda es milyen ize lehet. Ekozben a helyiek lapos pillantasai kisertek. Ma meg szabadnap van. Az angolok nem rejtik alnevek ala azt, hogy tavasszal egy-ket napot otthon kell maradni, es Tavaszi Nemzeti Unnepnek nevezik mindenfele szentek vagy unalmas tortenelmi megemlekezesek nelkul. Nekem be kellett jonnom az irodaba, de a vilagon semmi dolgunk nincs. cserebe rendeltek nekunk ebedet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.